Említettem már, hogy egy pici művházban dolgozom. A Ház és az apparátus kicsi, a forgalom nagy. :D Így aztán az állandó programokkal is rendesen elvagyunk, pláne, ha a Ház 20 éves szülinapjára egy 20 eseményből álló rendezvénysorozatot szervezünk… Így történt, hogy a Murphy-törvények életbe léptek. A Kicsi sárkányosan köhögött egész éjjel, és reggelre belázasodott. A múltkori mandulagyulladás 5500.-Ft-os gyógyszerszámlája után már meg sem lepődtem, hogy egy heveny gégegyulladás 7700.-Ft-ba kerül… Drága gyermek…
Úgyhogy 20 éves előkészületek ide, bokros teendők oda, én bizony ma hazasomfordáltam a Csemetével, és útközben egy termetes hányást is szereztem a nyakamba.
Kövezzetek meg, de az aggódáson és a kimerülés határán túl, egyetlen előnye mégis volt a mai napnak. Tíz napja nem tudom megmutatni nektek az új kitűzőket, mert reggel kinek van ideje fotózni, délután meg masszív a sötétség, mire hazaérünk. Pedig régóta meg akartam mutatni azt is, hol készülnek a kincsek. Így amikor elkezdtek hatni a gyógyszerek és A Kicsi elaludt, előhúztam A Fiókot. A Meskára is készültek fotók, és a négy új bőr brosst is megmutathatom végre.
A narancs-barna és a pink-rózsaszín az ajándékba készült:
A mási kettő kié lesz? A drapp elegáns lett ezzel a barna gombbal a közepén.
A fekete pedig kicsit darkos, goth-os, de fekete-fehér-szerelmeseknek, bárkinek kincs lehet.
Sőt: emlékeztek a fekete bőrgomb-gyűrűre? Tökéletes páros. Nemde?
És a lelkes fotózás közepette a boszorkánykonyhát kifelejtettem. Maradt a régi kép. Íme az asztalom, esti fényben… Ebből a káoszból születnek a Kincsek…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése