Translate

2017. január 21., szombat

Egy kávét?

Fanatikus kávéimádó vagyok.(persze értsd jól: függő, -szerintem- kórosan alacsony vérnyomással :D )
Mindegy, hogy kavart, kutyult, főzött, stb, friss legyen, forró és nagyon fekete. Csak úgy, kanál nélkül...
Tudjátok: Kerek kávé, lyukas kávé, mogyorós kávé...ööö... ja, ez Gombóc Artúr dumája..

Szóval... A KÁVÉ. Lehetőleg ugyanabból a begréből, amiből van megszokott és jól bevált otthon és a munkahelyen is, persze máshol minden másból jó, legyen az papírpohár, retró üveg kávéspohár (örvendeztessen meg valaki egy klasszikus presszós időkből származó darabbal, tudjátok, amihez alumíniumkanál dukált, lehetőleg színes!...), csésze, bögre, csak forró legyen :)

Kedvenc kávés történetem is van... egy jól sikerült, átmulatott éjszaka után (hú, na ez sem mostanában történt), az ébredő hajnalban betérünk egy kiskocsmába. Kértem egy dupla kávét. A pultos hölgy kedvesen megkérdezte, hogy mit kérek bele, mire elgondolkodtam, hogy igaza van, ez még így hiányos, hát kértem bele még egy dupla kávét. :D

Persze mindig megkapom, hogy sok lesz és nem kellene ennyit és vigyázzak magamra. De a minap találtam egy megnyugtató cikket, vagyis no para, ide a kávét!

Az elmélet után jöjjön a gyakorlat. Itthon Nescafét iszunk, ez most itt nem a reklám helye, de mióta felrobbant a kotyogó pár éve, némi fenntartással kezelem az ilyen szerkezeteket :D Szóval, mindig szanaszét volt a kávézás minden hozzávalója, vagy legalábbis egy alkalmatlan tálcán, aztán egyszer hazahoztam valahonnan egy kis mandarinos ládát. Ebbe pont belefér a kávés üveg, A Fotóriporter cukortartója, a vízmelegítő bögre és a két kávéscsészebögre. Tökéletes, csak így azért elég stílustalan... :D


Mindig tudtam, hogy ezzel valamit még kezdeni kell, de semmi nem tűnt jó ötletnek és igazán időm se volt rá. Aztán egyszercsak a Pentart egy játékán különdíjat nyertem. Ez már körvonalazta a lehetőséget és egy csendes január eleji napon nekikezdtem.

Smirglivel leszedtem a feliratot.


Ezután country zöld dekorfestékkel átkentem az egészet. Egy réteg is elég volt, de biztosra mentem, kétszer átfestettem. Arany wax-szal kis patinát adtam neki, majd matt lakkal áthúztam. Ezután ráragasztottam a szintén megdolgozott kávé feliratot és szórógyönggyel (vagy nem is tudom, mi volt ez eredetileg), kapott egy kis "cukorszórást". Az eredmény:


 



Köszönöm Penart, ezekkel a termékeitekkel követtem el.


Lehet, hogy a módszer és a felhasználás sem tökéletes, van mit tanulni, de a miénk és nekünk tetszik :)
Kicsit jobban mutat :)
Jobban mutat?