Sokan, sok helyen írtak már arról, hogy a karácsony kezd esztelen költekezésbe fulladni, hogy az ajándékozás elanyagiasodik és elvész a szeretet, az együttlét fontossága... Mindenki próbál nagyot adni és elfelejtjük, hogy ugyan adni öröm, de mit ér, ha szarban és hitelben maradsz utána...
Én is azt mondom, hogy Ne csak a pénzről szóljon a karácsony...
Ahány ház, annyi szokás. Egyik helyen a nagy érték a lényeg, máshol a szeretettel készített személyes ajándék okoz örömet.
Ha elmesélem nektek, hogy karácsony előtt én miket kaptam, tudni fogjátok, melyik értéket képviselem (aki még nem tudná ;) )
Érkezési sorrendben...
A munkahelyemen az egyik rendezvény kiegészítő eleme volt egy minikiállítás, ami disznótoros hagyományokat követve régi használati eszközöket mutatott be. Folyamatosan csodáltam napokon át (a gyűjtője és összeállítója kedves ismerősöm). A nyugdíjas klubunk egyik tagja csak keresztkérdéseket fel nekem, miközben csodáltam a 3 vitrint, majd megjelent két tányérral, hogy ez nálam jobb helyen lesz, mert ők nem használják és a lomosban volt elpakolva... Nézzétek... az alsó sorszámozott Zsolnay, túl sokat nem is fűznék hozzá, azon túl, hogy a drága nagyanyámtól örökölt néhány darab porcelán, melynek utolsó darabja nemrég törött el, ugyanilyen volt. Valaki a nagymamájától örökölte, kopottak, öregek már, de őrízgette éveken át, majd nekem adta. Karácsonyra...
Aztán a paleolit klubunk vezetője hívott meg az utolsó foglalkozáson, hogy tartsak velük néhány percre. Maga készítette mécsestartókat rakott ki az asztalra, sokféle színűt és mintájút, hogy mindenki válassza ki azt, amelyik megszólítja. Tökéletes pillanat volt a tökéletes gondolatok mellé.
Majd a barátnőm szaladt ki két karácsonyielőkészületrohanás között (hónapok óta nem futottunk össze személyesen) egy ölelésre és egy gyors kávéra, mert ezt mindenképp ide akarta adni. Nem ő készítette (majd nyugdíjas korában talán lesz ideje megtanulni, mondja mindig), hanem az édesanyja horgolta, de nekem... mert ők is tudják...
Az ajándékozás nálunk mindig kettős. Persze, hogy kerül a fa alá könyv és játék és miegyéb, de fontosnak tartom a forrást, a minőséget, és nem viszem túlzásba. Készítek ebben az évben is ajándékokat, amik ugyan most nem ékszerek vagy kiegészítők, de a saját kezem munkái. Bízom benne, hogy lesz alkalmam írni ezekről is.
Boldog karácsonyt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése