Az előző években is megmutattam, hogy miket készítettem saját kezűleg karácsonyra. Most is megígértem, hogy írok róluk, bár most nem ékszer, nem kiegészítő, de mégiscsak én dolgoztam vele.
De előtte egy kis kitérő. Szeretem a filléres és ötletes dolgokat, szeretem, ha az ajándékozó feccöl az ajándékba egy kis energiát, vagyis némileg személyre szabja azt, akár saját gyártmány, akár vásárolt dologról van szó. És szeretem a filléres dolgokat a hétköznapokban és az ünnepekben is. Hogy az ünnepnél maradjunk... a napokban betértem a kedvenc turkálómba és 130.-Ft-ért vettem ezt a horgolt kis terítőt, majd ugyanaznap kaptam ezt a kis mécsestartót, ami a közepében van és minden tekintetben tökéletesen illik hozzá. Gondoltam, ha már csillag, legyen ez az ünnepi vacsoraasztal motívuma, így apró filc csillagok készültek, ebbe szúrtam és tettem a tányér mellé a fogpiszkálót. Egyszerű, és nagyon tetszetős, szerintem.
Ha az asztalnál tartottam, hát maradjunk az asztal mellett... idén gasztroajándékok készültek. Nem azért, mert divatja van, hanem, mert most ez "jött".
Recepteket azért nem írok le, mert mindet az internetről szedtem össze, év közben rátaláltam erre, aztán arra, és mintha mind "jel" lett volna, szép lassan összeállt a lista. (egyébként jócskán át szoktam szerkeszteni az eredeti összetételeket)
narancsos csokilikőr
gyömbéres-citromos méz
balról jobbra: mézes puszedli, svéd gyömbéres keksz, rózsacukros kakaós keksz,
jobbra fent aszaltszilvás-csilis csoki, alatta barackos-kekszes csoki
És példának egy összekészített családi csomag, kiegészítve egy (máshol-házi készítésű) üveg mentaszörppel, mert a Tesóm ezt szereti, egy rózsás háziszappannal és egy Csabai gondolatképeskönyv című friss kiadvánnyal, mert a benne lévő képek zömét ÉletemnekPárja fotózta.
Ugye nem kevés?
És leírok egy ajándékomat, amit nem, nem fényképeztem le, mert egyrészt túl személyes, másrészt nem könnyű... szóval. Vettem egy sima, egyszerű és hétköznapi asztali naptárt. Összeszedtem A Kicsit ide-oda rajzolt "jegyzeteit", betűírási próbálkozásait, egyre felismerhetőbb kicsi rajzait, majd nyomtattam színesben és kicsiben olyan fényképeket, amiket én készítettem, és A Fotóriporter kevésbé ismer. Aztán nekiültem és beleragasztgattam a képeket és rajzokat a családi dátumokhoz, néhol több lap sarkát levágtam, hogy heteken át látható legyen egy-egy kép... Egy Ötéves Apukája nagyon örül egy ilyennek, elhiszitek? :)
Az ötletet azért írtam le, mert nagymamáknak, barátnőknek, szerelmeseknek, bárkinek jó ajándék, akár szilveszterre vagy az év eleji születés- és névnapokra is elkészülhet még, vagy gyűjtögethettek jövő karácsonyig hozzá :D
Jó munkát! És további szép ünnepet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése